Gyakori kérdések

A tej-alapú táplálással kapcsolatos leggyakoribb kérdések
II. Az első 4 hónap leggyakoribb kérdései
III. A 4-5. hónap leggyakoribb kérdései
IV. A 6-8. hónap leggyakoribb kérdései
V. A 8-9. hónap leggyakoribb kérdései
VI. Egyéb kérdések

I. A tej-alapú táplálással kapcsolatos leggyakoribb kérdések

1. Mit jelent, hogy „módosított, megváltoztatott összetételű” tejet tartalmaznak a Milupa tejtartalmú készítményei?

A tejtápszerek összetételének módosítása az anyatej mintájára történik:
módosított fehérje és szénhidráttartalmuk, finom eloszlású zsírösszetevőjük könnyen hasznosíthatók a baba szervezete számára, csökkentett ásványianyag-tartalmuk nem terheli a baba veséjét, vitaminokkal és vassal dúsítottak, mely a szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen.

2. Miért és meddig szükséges a D és K vitamin pótlása, anyatejjel táplált baba esetében?

A D vitamin nélkülözhetetlen a kalcium feldolgozásához, az egészséges csontozat kialakulásához. A D-vitamint az emberi szervezet bizonyos mennyiségű fény hatására maga is képes előállítani, ezért nem okoz hiánytüneteket a felnőtteknél. A kisbaba bőre azonban közvetlen napsütésnek nem tehető ki, így fennáll a D-vitamin hiány lehetősége.
A K vitamin a véralvadást elősegítő anyagok képzéséhez szükséges. Pótlása csak a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők esetében szükséges, a vegyes étrendre történő átállásig.
Fontos figyelmeztetés! A vitamin-pótlás mennyiségét, gyermeke étrendjének ismertében, minden esetben gyermekorvosa határozza meg!

3. Milyen tápanyagforrást jelentenek a Milupa tejpépek?

A Milupa Tejpépek a baba igényei szerint módosított összetételű tejet és táplálkozásunk alapját jelentő gabonát tartalmaznak, melyek könnyen emészthető, laktató táplálékként szolgálnak.
A Milupa tejpépekhez adott kalcium a baba csontozatának és fogazatának egészséges fejlődését segíti elő, jód-tartalma elengedhetetlen a kiegyensúlyozott hormontermeléshez és a pajzsmirigy-működéshez, vastartalma segíti a vérképzést és megelőzi a vérszegénységet, míg cinktartalma növeli a szervezet ellenálló képességét.
A Milupa tejpépek tartalmazzák a Milupa ABC 13 nélkülözhetetlen vitaminját is.

II. Az első 4 hónap leggyakoribb kérdései

1. Nem túl kicsi? Nem túl nagy?

A születési hossz és súly is tág határok között mozoghat: Magyarországon az újszülöttek átlagos súlya 3300g az átlagos hossz 55cm. A baba hossza a fejlettség szempontjából nem igazán fontos, elsődleges szerepe a testsúlynak van.
Az átlagtól való eltérések ne nyugtalanítsák a szülőket. Minden esetben érvényes a megállapítás: ne hasonlítgassuk babánkat más gyerekekhez! A születési hosszból és súlyból nem lehet még a felnőttkori adatokra következtetni, hiszen ez függ az öröklött tényezőktől, a terhesség lefolyásától, a születés idejétől, a táplálkozástól valamint az életmódtól is. (Segítséget nyújt a fejlődés megítéléséhez az úgynevezett percentil táblázat amely megtalálható a letölthető anyagok között.)

2. Megfelelően gyarapszik?

Az újszülöttek kezdetben veszítenek súlyukból, átlagosan 10%-ot. Ez teljesen normális jelenség: a kicsi szervezete a vizelettel, széklettel folyadékot választ ki, azonban az első napokban keveset eszik. Ha a 10-14. napig újból eléri születési súlyát, semmi ok az aggodalomra!
Ebben az életszakaszban hetente kb. 150 gramm súlygyarapodás figyelhető meg. Kisebb eltérések természetesen mindig adódnak, de a hirtelen nagy változásokra oda kell figyelni. Ha a baba hirtelen veszíteni kezd súlyából, lehet, hogy bizonyos tápanyagok felszívódásával van probléma, ha hirtelen hízásnak indul, előfordulhat, hogy a táplálék adagolása nem megfelelő.
Az átlagosan fejlődő csecsemők féléves korukra megduplázzák, egy éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat.

3. Csak sír, sír és sír...

A kommunikáció első formája a sírás: „Segítsetek, valami nincs rendben”- jelez napjában többször a kicsi. Az édesanya hamarosan különbséget tud tenni sírás és sírás között: másképp „szól” az éhséget, a fájdalmat, a fáradtságot, a teli pelust, vagy esetleg az unalmat jelző, odabújásra vágyó sírás. Mindig nyugodtan közelítsen a síró babához: szüksége van a bizonyosságra, hogy tudja, azonnal segítenek rajta. Dédelgesse kedvére gyermekét! Egy ilyen pici babát még nem lehet elkényeztetni. Ne essen kétségbe akkor sem, ha nem sikerül rövid időn belül megnyugtatnia: az őt ért túl sok külső inger ellen is sírással tiltakozik.
Az első három hónapban a vigasztalhatatlan sírás leggyakoribb oka a hasfájás, melyre a feszülő has és a térdek hashoz húzása utal. Ennek elkerülése érdekében a szoptatás hónapjai alatt fordítson kiemelt figyelmet saját étrendjére: kerülje a puffasztó ételeket, szénsavas italokat, mert ezek az anyatejbe kerülve puffadást okoznak a kisbaba hasában is. Szoptatás közben és után hosszan böfiztesse babáját, hogy az esetleg lenyelt levegőbuborékok se okozzanak alhasi görcsöt a későbbiekben. Ha ez nem segít, beszéljen gyermekorvosával vagy védőnőjével, akik részletes gyakorlati tanácsokkal tudják megkönnyíteni ezt az időszakot.

4. Éjjel többször is felébred!

Az alvás és étkezés ritmusa az első 3-4 hónap során alakul ki, melyet a baba igényeinek felismerése mellett az édesanya nagymértékben elősegíthet. Természetesen minden babának vannak nyűgösebb napjai, álmatlanabb éjszakái. Babája egészséges testi-lelki fejlődése szempontjából az a legkedvezőbb, ha napszaktól függetlenül gyermeke egyéni igényeit szem előtt tartva mindig reagál jelzéseire, és mindig megeteti, ha éhes. A kezdetekben ez általában 2 óránkénti szoptatást jelent, mely jótékony hatással van a tej termelődésére is, később ez a baba igényei szerint, 3-4 órára változik. Az intenzív növekedés időszakában előfordul, hogy a baba többet vagy gyakrabban szeretne enni és ezt a kívánságát nem is tartja titokban. Továbbra is az anyatej a legmegfelelőbb táplálék számára. Az éjszakák sem képeznek kivételt ez alól, de az éjjeli etetés a lehető legkisebb fény- és hangkeltés mellett történjen.

III. A 4-5. hónap leggyakoribb kérdései

1. Hogy kezdjem az étrend bővítését?

Az első falatokat a délelőtti vagy délutáni szoptatások vagy tápszeres táplálások között ismertessük meg a babával, amikor se nem fáradt se nem túl éhes. A hozzátáplálásban rendkívül fontos a fokozatosság és a türelem: egy kanálkával kínáljuk először a picit, ha nem ízlik neki, ne erőltessük. Hagyjunk ki néhány napot és utána próbálkozzunk újból. Sok baba könnyebben elfogadja az új ízeket, ha pár csepp anyatejet vagy tápszert is keverünk az ételbe. Egyszerre csak egyfajta újdonsággal kínáljuk pár napon keresztül, hogy megfigyelhessük, hogyan reagál szervezete a változásra, nem jelentkeznek-e allergiás tünetek.

2. Mik lehetnek az első ízek?

Magyarországon általában a magas vitamin-, ásványi anyag- és élelmi rosttartalmú gyümölcsökkel bővítik elsőként a kisbabák étrendjét, gyümölcslé vagy pép formájában (alma, őszibarack, sütőtök, banán). A zöldségfélék közül a rostban gazdag burgonya áll az első helyen: szinte sosem vált ki allergiás reakciót, kitűnő fehérje-, C-vitamin és káliumforrás. Magas élelmi rost- és béta karotin tartalma miatt a sárgarépa is az elsőként adható ételek között szerepel. A táplálkozási piramis alapját képező gabonák közül a gluténmentes rizsből és kukoricából készült babaételek is elsők között szerepelhetnek a baba asztalán.

3. Mely gabonafélék és milyen formában kerülhetnek elsőként a baba étrendjébe?

A gabonafélék B-vitamin-, fehérje-, ásványi anyag- és rosttartalmuk miatt a kisgyermekek értrendjében is fontos szerepet játszanak, kiváló energiaforrást jelentenek. Házilag nem tudunk a néhány hónapos csecsemő igényeinek megfelelő gabonaalapú táplálékot előállítani, ehhez jelentenek kiváló segítséget a széles választékban kapható tejpépek, melyek értékes gabonafajtákat és a babák számára átalakított tejet tartalmaznak. A baba első kenyerét jelentik.

4. Mi a glutén?

A glutén egy speciális növényi fehérje, melynek emésztése 6 hónapos kor alatt gondot okozhat, allergiát, lisztérzékenységet válthat ki. A búza, rozs, árpa és zab gluténtartalmú gabonák, ezek csak 6 hónapos kor után kerülhetnek a baba étrendjébe. Fél éves kor alatt kizárólag a kukorica- és rizsalapú, úgynevezett „gluténmentes” tejpépeket válasszuk.

5. Milyen étkezésre fogyaszthatók a tejpépek?

Csecsemő- és kisdedkorban tejpépek egyaránt alkalmasak főétkezésre illetve tízóraira, uzsonnára. Adhatók önálló fogásként, kiegészítő fogásként vagy desszert alapanyagaként. Laktató esti étkezésként nyugodt alvást biztosítanak.

IV. A 6-8. hónap leggyakoribb kérdései

1. Előbújtak az első fogacskák! Mi a teendő?

Általában 20 hetes korban kezdődik a fogzás: először pici fehérség fedezhető fel a fogínyen, mely hetek alatt tejfogacskává fejlődik. Az első fogacskák megjelenése még nem indokolja az elválasztást, a szoptatás továbbra is problémamentesen folytatható, a fogápolásra azonban már figyelmet kell fordítani.
Milupa jótanácsok az egészséges fogakért:
Az elkészített babaételt lehetőleg kanállal adjuk. Nem javasoljuk, hogy a csecsemő szénhidráttartalmú éteket és italokat cumisüvegből fogyassza, mert azok tartós érintkezése a fogakkal fogszuvasodáshoz vezet. Szoktassuk a babát mielőbb kanál és pohár használatára. Már a tejfogaknál is gondosan ügyeljünk a fogápolásra.

2. Milyen módon bővíthetem az étrendet féléves kor után?

Fél éves kor betöltése után az anyatej már nem fedezi kellő mértékben az egészséges fejlődéshez szükséges tápanyagokat, ezért a hozzátáplálást legkésőbb ekkor szükséges elkezdeni. A vashiányos vérszegénység kialakulására különösen veszélyeztetett ez a korosztály, melynek megelőzésében kiemelt szerepet kapnak a húsok és a vassal dúsított Milupa tej-alapú készítmények.
Fél éves kor után a gluténmentes rizs és kukorica alapú ételek mellett megjelenhetnek a gluténtartalmú gabonák is, mint a búza, az árpa, a zab és a rozs. A Milupa kíméletes eljárással feldolgozott, ellenőrzött gazdaságokból származó gabonatartalmú babaételei széles választékát kínáljuk ettől az életkortól.

3. Miben különböznek a tejpépek és a gabonapépek?

A tejpépek módosított összetételű tejet és gabonát tartalmaznak, melynek elkészítéséhez csak víz hozzáadása szükséges. Így nélkülözhetetlen tápanyagokat, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó babapépet kapunk, mely emellett könnyen emészthető és laktató.
A gabonapépek tejet nem tartalmaznak, ezért tej-allergiás babák is fogyaszthatják. Elkészítésükhöz használhatunk anyatejet, tej-tápszert, babatejet, vagy a baba által fogyasztható speciális tápszert, valamint bármilyen ételt sűríthetünk, dúsíthatunk vele.

V. A 8-9. hónap leggyakoribb kérdései

1. Milyen új élelmiszerekkel bővíthetem a baba étrendet?

8-9 hónapos kortól tejtermékkel, sajttal és túróval, 9-10 hónapos kortól főtt tojás sárgájával dúsíthatjuk a baba ételeit. Tojásfehérjét csak 12-14 hónapos kor után adjunk a babának. A tehéntejet („bolti” vagy frissen fejt tej) egy éves kor előtt semmiképpen ne vezessük be az étrendbe.

2. Anyatej mennyisége csökken, mivel helyettesíthetem?

A táplálkozással foglalkozó legnagyobb európai tudományos társaság, az ESPGHAN már 1990-ben 1 éves kor alatt mindenképpen tápszerfogyasztást ajánlott tehéntej helyett. Ezt az állásfoglalást a Magyar Gyermekorvosok Társasága is megerősítette, és az egészséges csecsemő táplálásának irányelveit összefoglaló módszertani levélben rögzítette.
Európa országaiban a szakmai fórumok az életkornak megfelelő tápszerek fogyasztását kiterjesztették 2-3 éves korig. Ezek a „3”-as számmal jelölt tápszerek (pl. Milumil 3) inkább babatejnek nevezhetők, melyek a vegyes étrend keretében, tehéntej helyett fogyaszthatók.

3. Miért nem adathatom a tehéntejet hígítva vagy forralva?

Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, pl. a vese felnőttekéhez képest gyengébb kiválasztó képességét, az emésztőcsatorna tápanyagok számára történő könnyebb átjárhatóságát, immunológiai éretlenségét, mely határt szab a tehéntej kiválasztásának és felszívódásának.
Természetesen a tej értékes és nélkülözhetetlen táplálék abban az életkorban, amikor a szervezet képes már a benne lévő összetevők tökéletes feldolgozására.

4. Mi a megoldás az átmeneti időszakban, mivel kínálhatjuk a babát tehéntej helyett?

Kilenc hónapos kortól 3 éves korig az elválasztási tápszerek egy speciális, vassal dúsított formája, a „babatej” ajánlott. A babatej jelölésére a csomagoláson feltüntetett „3”-as szám használatos, mivel a tehéntej helyettesítésére időrendben ezt harmadikként kaphatják a kicsik. A babatejet ugyanúgy használhatjuk főzésre, más ételek ízesítésére, turmixitalok készítésére, mint a tehéntejet.
A babatej is tehéntejből készül, de a tehéntej összetevői úgy kerültek megváltoztatásra illetve kiegészítésre, hogy teljes egészében megfeleljenek a csecsemők és kisgyermekek táplálkozási igényeinek.

VI. Egyéb kérdések

1. Létezik-e Magyarországon olyan baba barát pihenőhely, ahol különösen figyelnek a gyermekek egészséges étkezésére és minden a gyerekek körül forog?